Budapesttől 50 km-re a Váli-völgyben, az Acsai- és a Váli-vizek összefolyásánál, Alcsútdoboz szélső házaitól nem messze fekszik az Alcsúti Arborétum. Alapítása József nádor, kialakítása és virágkora József főherceg nevéhez fűződik. József Antal főherceg (1776-1847) már gyermekkorában megtanulta a kertművelés csínját-bínját. Hatezernél több növényt ismert latin nevükkel és rendszertani besorolásukkal együtt. A budai várkertek, a Margitsziget, a kelenföldi Nádor-kert után József nádor megépíttette Alcsútot. Püspökladányi uradalmát cserélte el az alcsúti birtokok ellenében 1818-ban.

A tavasbarlang Tapolca központjában található. 1903-ban kútásás közben fedezték fel, majd tíz évvel később megnyitották a látogatók előtt. A mészkőben kialakult barlangrendszer különös érdekességét a benne kialakult tavak nyújtják, melynek zöldes színű vízén - néhány évnyi szünet után – 1998-tól újra lehet csónakázni.

A Pákozdi Katonai Emlékhely jelen formája civil kezdeményezésre jött létre 11 szervezet összefogásával 2002. szeptemberében azzal a céllal, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetének főbb eseményeit, és emléket állítson az eltelt 160 év hősi helytállásának, a minden korban becsületesen küzdő és életét feláldozó magyar honvédnak.

Az Akóts-malom Székesfehérvár iparos múltjának emléke, amelyet az 1880-as évek második felében épített egy Mann nevű téglagyáros. A gőzmalmot 1907-ben vette meg a város közéletében is jelentős szerepet vállaló Akóts János. 1918-ban épült fel a háromszintes épületben az Európában máig egyedülálló favázas szerkezetű gőzhengermalom és az épület alsó szintjén Ganz típusú hengerszékekkel a hengerpad. Külön érdekessége a létesítménynek, hogy búzamosógép az országban egyedül már csak itt található.

Szervátiusz Tibor szobrászművész tevékenysége nem csak magyar, európai, hanem világviszonylatban is jelentős. Az Ister-pár szobor nagyságával kevés műve vetekszik, nem véletlenül került a Szervátiusz Tibor életművét bemutató könyv borítójára.

Tát és a megye is büszke lehet, hogy két alkotása is itt látható. A művész életében sokat jelentett a tátiak barátsága, hisz többször is jelen volt a település ünnepein. Az itt elhelyezett alkotásoknak nem csak művészi, hanem idegenforgalmi jelentősége is kimagasló.

Ister-pár

Hajdú-Bihar megye legújabb kulturális örökségi helyszíne, az országos jelentőségű Bárándi pásztorcsengő-gyűjtemény a hagyományos paraszti kultúra különleges tárgyi együttesét mutatja be. Az állandó kiállításon megtekinthető 700 darabos néprajzi gyűjtemény egy letűnt falusi kézműves-iparnak, a csengőöntésnek állít emléket. A Geo-Terra ’96 Kft. tulajdonában lévő, Veres Sándor által 2000-ben létrehozott nyilvános csengő-gyűjtemény a muzeális értékű csengők országos értéktáraként működik.

A majdnem 58 ezer hektár vadászterületen a hatvanas évekre a vadgazdálkodási elvek elősegítették a nagyvadak térnyerését. A gímszarvas gazdálkodás eredménye 1967-ben jelentkezett először, amikor egy elejtett Auloch-bika a nemzetközi figyelmet ide irányította.