Bő évtizede a világ legjobbjai között az izsáki pezsgő. Lehetséges, hogy Izsákon lesz a magyar pezsgőgyártás fellegvára … - mindenesetre ezt szeretnék elérni az Ungor fivérek.

A legenda szerint a kőkerítéssel körbevett, meszelt falú, színes üvegablakos neogótikus kápolnát 1900-ban Langó Mátyás és felesége, Szigeti Rozália apátfalvi lakosok fogadalomból építtették. Tízéves András fiuk lába váratlanul lebénult, s nem gyógyult meg többé. 1899-ben egy hatalmas vihar idején a gyerek eltűnt a tanyájukból, s csak hosszas keresés után talált rá egy segítségül hívott katona a Langó kereszt tövében.

A gyékény szavunk honfoglalás előtti, ótörök eredetű jövevényszó. Elődeink magát a növényi nyersanyagot és a belőle készült szövedéket is a gyékény szóval jelölték, amiből arra következtethetünk, hogy a szövött gyékényt már a szó meghonosodásának idején megismerték.

Kovács Attila tarolt a szakma legjelentősebb nemzetközi megmérettetésén.

Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

A balassagyarmati zsidó közösség egyes irodalmi források szerint mintegy hatszáz éves múltra tehető. Sajnos a közösség első. török előtti temetkezési helyéről semmilyen történelmi nyom, történeti forrás nem maradt fönn.  A XVIII. század elején történt újbóli letelepedést követően a megújult hitközség tagjai már a jelenlegi temetőt használták temetkezési céljaikra. A műemlék temetőben az 1700-as évektől találhatóak sírkövek, 3,2 hektáron mintegy 3500 sírkő. A temetőt a közösség növekedésével ill.

A petesmalmi tórendszer Magyarország egyetlen vidraparkjának ad otthont. Érdekesség, hogy bár hazánk „vidranagyhatalomnak” számít, európai vidrával más állatkertben nem nagyon találkozhatunk, inkább ázsiai rokonát lehet szemügyre venni. A park egyben menhely, de az élővilága is figyelemre méltó, főként madárból van sok.

Így kezdődnek Arany János: A betyár című versének sorai. A település története az 1200-as évekre nyúlik vissza a kondorosi önkormányzat honlapján található leírás szerint. Bár ma nem mondható nagy településnek – lakossága nem éri el az 5000 főt – mégis, sok ismert személy megfordult itt. A település első pénztárnoka például Petőfi István, a híres költőnk testvére volt, de Magyarország első miniszterelnöke, gróf Batthyány Lajos is ültetett fát a területen. A leghíresebb talán mégis a csárdájáról lett Kondoros.

A 2005-ben bezárt Parádsasvári Üveggyár hazánk egyik legrégebbi, a közel 300 évével szinte már történelmi jelentőséggel bíró gyára volt. Kezdete egészen a 18. század elejére vezethető vissza.

A Bácsi vár a Délvidék (mai Vajdaság) legnagyobb jelentőségű középkori várromja. A Bácsi várat 1948-ban nyilvánították műemlékké, majd 1990-ben kiemelt jelentőségű műemlékké. A péterváradi székhelyű Tartományi Műemlékvédelmi Intézet fennhatósága alá tartozik, akik ásatási és állagmegóvási munkálatokat végeznek rajta. Első régészeti kutatója Henszlmann Imre volt 1870-ben. A nagy kiterjedésű rom Bács városa mellett, Dél-Nyugat Bácskában található, egykor a várárokba belevezetett Mosztonga patak teljesen körülvette, a 19.