A klasszikus magyar szablyavívás olyan nemzeti érték, amely méltó arra, hogy megőrizzük a hozzá kapcsolódó hagyományokat. A szablya a honfoglaló magyarok egyik legjelentősebb egyedi megjelenésű és harci használatú ősi fegyvere volt. A magyar szablyavívás hagyománya, a végvári vitézektől kezdve, a bajvívókon és huszárokon keresztül, egészen a modern kori sportvívókig, méltán egyedülálló a világon.
Nógrád vidékén az állatok őrzésével, gondozásával foglalkozó pásztorok közül sokan faragtak használati eszközöket vagy díszes tárgyakat. A palóc pásztorművészet egyik kiemelkedő egyénisége volt Gyurkó Pál uradalmi kanász. Hagyományos életmódja a régi pásztortradíciókat hordozta, kiemelkedő faragó tevékenysége mellett jó dudás is volt. Kanál-, gyufa-, só- és fűszertartók, ivócsanakok, ónberakásos botok, ostornyél, vagy például választóvízzel sárgított, karcolt díszítésű tülök maradt fenn tőle.
A Nemzeti Művelődési Intézet idén is országosan több ezer szakkör támogatását indította el, szakkörönként 5 fős alapanyagcsomagokkal segítve a települések közösségi tevékenységét ilyen módon is.
Meglehetősen megcsappant a székely lovak száma Székelyföldön, ezért ennek az ősi fajtának fennmaradásáért tett erőfeszítéseket a kászonaltízi Mereklye Egyesület a magyar kormány támogatásával. A tízéves munka gyümölcseként 85 fősre nőtt a már törzskönyvezett állomány száma. Közülük a lótenyésztő szakemberek előválasztottak 20 lovat, amelyeket a nyilvánosságnak is megmutattak szombaton a III. Székely ló-mustrán Kászonban.
Székelyföld több pontján gyújtanak őrtüzeket vasárnap az autonómiáért. Az eddigi összesítések szerint Székelyföldön, Magyarországon és Felvidéken mintegy nyolcvan helyszínen gyúlnak fel az őrtüzek, gyújtanak mécseseket október 30-án vasárnap 17 óra 30 perctől, Székelyföld autonómiájának napján, felhívva ország- világ figyelmét Székelyföld önrendelkezésének igényére.
2022 októberében mindenki által nagy sikerrel teljesített záróvizsgával véget ért a debreceni Alkotóházban a Hagyományok Háza 60 órás akkreditált kézi hímző tanfolyama. Az elmúlt hónapokban Tarsoly Andorné hímző népi iparművész útmutatásai alapján ismerkedhettek meg a résztvevők a Kárpát-medencei hímzőkultúra elméleti és gyakorlati alapjaival. Nagy öröm számunkra, hogy a 12 fős közösség a jövőben is együtt marad, és a Bihari Népművészeti Egyesület újabb hímzőszakköreként folytatja a közös munkát. Mindenkinek szeretettel gratulálunk, és köszöntjük az egyesülethez csatlakozó új tagokat!
A szárhegyi káposzta az a növény, aminek az ízét már 300 évvel ezelőtt is ismerték és szerették: a Lázár-kastély grófjainak például legkedvesebb vitaminforrása volt. Levelei zamatosak, áttetszők, porhanyósak, főként azért, mert a Gyergyói-medence ködje jó hatással van a fejlődésükre. Illetve a kertészek elhivatottsága: a gyergyószárhegyiek évszázadok óta ugyanazt és ugyanúgy termesztik földjeiken, átörökítve a családi recepteket és a lelkesedést.
Adán 2022. szeptember végén, Szent Mihály ünnepén tartották az első délvidéki Hungarikum konferenciát. Az eseményen a magyar nemzeti és helyi jelentőségű értékekről, valamint a hungarikumok megőrzésének fontosságáról hallgathattak meg előadásokat az érdeklődők.
