Bakonybánk világhírű tudósa: Bánki Donát

A Komárom-Esztergom vármegyei kis település, Bakonybánk személyes tárgyakkal berendezett emlékszobával emlékezik meg, a tudós-felfedező szülöttjéről: Bánki Donátról

"A kép, melyet Bánkiról, mint emberről festünk, nem lenne teljes, ha ki nem emelnénk azt a nevében szívjóságot, mely egész lényéből áradt, és amely megfogott és meghatott mindenkit, aki ismerte. A nagy tudós egyben a legjobb ember is volt." (Sasvári Géza: Bánki Donátról)

A vízturbinát és - Csonka Jánossal együtt - a porlasztót, a mai autók e nélkülözhetetlen kellékét feltaláló tudós pályafutásának írásos és tárgyi emlékei láthatók itt.

A Bánki-motor metszete, egy őt ábrázoló festmény, valamint szabadalmi okiratainak másolatai, számos cikke, szakkönyve, s más relikviák is helyet kaptak a gyűjteményben.

Külföldi egyetemeken szerzett díszdoktori oklevelei, magyar és külföldi kitüntetései is idézik munkásságát, a vendégkönyvben pedig a hazai tudományos élet legjelesebb szakembereinek bejegyzései olvashatók. Látogatható hétfőtől csütörtökig 8-15. 30-ig pénteken 8-13 óráig.

Bánki Donát eredeti neve Lőwinger Donát született Bakonybánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1-én halt meg. Magyar gépészmérnök, feltaláló és egyetemi tanár. Korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.

Szülei dr. Lőwinger Ignác és Salzer Berta (Betti). Édesapja körorvos volt és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitöréskor fiatal házasként is jelentkezett a szerveződő honvédségbe, ahol főorvosként a fegyverletételig szolgált. Édesapja honvédtiszti előélete is közrejátszott abban, hogy a család zsidó származása mellett magyar hazafias nevelést adott a gyermekeknek. Donát negyedik gyermekként született és később, mikor már hatan voltak testvérek átköltöztek Lovászpatonára. 1879-ben már egyetemistaként magyarosította a nevét és szülőhelye iránti tisztelete miatt választotta a Bánki nevet.

A budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Az iparban helyezkedett el szerkesztőmérnökként (MÁV gépgyár, majd Ganz-gyár). Az egyetemen 1879–80-ban a műszaki mechanika tanszéken tanársegéd volt, majd 1899-től haláláig a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.

Munkássága szorosan összekapcsolódott Csonka Jánossal, akivel együtt 1890-re kifejlesztették az ún. Bánki-Csonka motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt. A Pallas nagy lexikona szerzőinek egyike volt 1893-tól. 1893. február 11-én Csonkával együtt szabadalmaztatta a fúvókás benzinkarburátort (porlasztót), megelőzve ezzel a külföldön általánosan úttörőnek tartott Wilhelm Maybachot. 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a saját korában méltán világhírű Bánki-motort, amelynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia.

Mind a kompresszió-növelés, mind a vízbefecskendezés elsőként Bánki által tisztázott elvét később is alkalmazták, bár a Bánki-motor elterjedését a néhány évvel később megjelent dízelmotor megakadályozta. Az általa 1917-ben feltalált Bánki-turbina új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében. 1918-ban nagyszabású tervet dolgozott ki a Vaskapu vízerejének hasznosítására.

A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1911-től. A vízturbináért Bánkit halála után négy évvel 1926-ban a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalmával tüntette ki. Irat- és kézirathagyatékának nagy része a BME OMIKK Levéltárában található.

Jelentős gépszerkesztői munkássága, szabadalmi tevékenysége mellett nagy hivatástudattal látta el oktatói tevékenységét. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy hallgatói felkészülését előadási jegyzetekkel is segítse. Egyetemi tanári tevékenysége során a mérnökképzésben bevezette a laboratóriumi képzést.

Írásaiban főként a gázmotorok elméletével, a gőzturbinák és hidrogépek szerkesztési alapelveivel foglalkozott.

Gyakorlati hidraulika és hidrogépek (jegyzet, I–II., Bp., 1901–02);

Gőzturbinák. Légsűrítő gépek (kőnyomat, Bp., 1903);

Energiaátalakulások folyadékokban (Bp., 1916, németül: Berlin: 1921);

Neue Wasserturbine (Berlin, 1917);

A Vaskapu-vízierőmű tervezete (I–II., Bp., 1918);

Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana (Bp., 1932).

A mai napig él emlékezete: Az első benzinporlasztót a Műszaki Emléket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport őrzi. A Bánki-Csonka-motor első példánya ma a Budapesti Közlekedési Múzeumban látható. Több oktatási intézmény névadója Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola, Bánki Donát Szakképző Iskola Ajka, Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Dunaújváros, Bánki Donátról elnevezett kisbolygó, a 131763 Donátbánki. Születésének 150. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzt adott ki.

Szülőfalujában, Bakonybánkon a Bánki Donát Műszaki Egyesület őrzi a feltaláló emlékét, Születésnapján minden évben emléknapot tartanak Bakonybánkon.

2885. Bakonybánk, Kossuth u. 27/b