A Pákozdi Katonai Emlékhely jelen formája civil kezdeményezésre jött létre 11 szervezet összefogásával 2002. szeptemberében azzal a céllal, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetének főbb eseményeit, és emléket állítson az eltelt 160 év hősi helytállásának, a minden korban becsületesen küzdő és életét feláldozó magyar honvédnak.
Az Akóts-malom Székesfehérvár iparos múltjának emléke, amelyet az 1880-as évek második felében épített egy Mann nevű téglagyáros. A gőzmalmot 1907-ben vette meg a város közéletében is jelentős szerepet vállaló Akóts János. 1918-ban épült fel a háromszintes épületben az Európában máig egyedülálló favázas szerkezetű gőzhengermalom és az épület alsó szintjén Ganz típusú hengerszékekkel a hengerpad. Külön érdekessége a létesítménynek, hogy búzamosógép az országban egyedül már csak itt található.
Szervátiusz Tibor szobrászművész tevékenysége nem csak magyar, európai, hanem világviszonylatban is jelentős. Az Ister-pár szobor nagyságával kevés műve vetekszik, nem véletlenül került a Szervátiusz Tibor életművét bemutató könyv borítójára.
Tát és a megye is büszke lehet, hogy két alkotása is itt látható. A művész életében sokat jelentett a tátiak barátsága, hisz többször is jelen volt a település ünnepein. Az itt elhelyezett alkotásoknak nem csak művészi, hanem idegenforgalmi jelentősége is kimagasló.
Ister-pár
Hajdú-Bihar megye legújabb kulturális örökségi helyszíne, az országos jelentőségű Bárándi pásztorcsengő-gyűjtemény a hagyományos paraszti kultúra különleges tárgyi együttesét mutatja be. Az állandó kiállításon megtekinthető 700 darabos néprajzi gyűjtemény egy letűnt falusi kézműves-iparnak, a csengőöntésnek állít emléket. A Geo-Terra ’96 Kft. tulajdonában lévő, Veres Sándor által 2000-ben létrehozott nyilvános csengő-gyűjtemény a muzeális értékű csengők országos értéktáraként működik.
A majdnem 58 ezer hektár vadászterületen a hatvanas évekre a vadgazdálkodási elvek elősegítették a nagyvadak térnyerését. A gímszarvas gazdálkodás eredménye 1967-ben jelentkezett először, amikor egy elejtett Auloch-bika a nemzetközi figyelmet ide irányította.
A komáromi asztalosok és pingálómesterek kezei közül született csodálatos remekművek vízi úton messze földre eljutottak. A Vágon és a Dunán leúsztatott fenyőfából nagyobb és kisebb ládák is készültek. A gyönyörű motívumokkal megfaragott és megfestett komáromi ládát ruhák tárolására, valamint értéktárgyak, iratok, levelek megőrzésére használták.
A pécsi ferences templomban 75 évvel ezelőtt, 1940 karácsonyán lett felállítva a betlehem első három szobra, a Szent család, majd a következő év karácsonyára már a teljes, mintegy 50 majdnem életnagyságú, fából faragott szoborból álló betlehem díszítette a ferences templom szentélyét.
Mohács népi agyagművességét elsősorban a feketekerámia tette híressé Magyarországon. A 18-19. században a helybeli fazekasok, kályhások és agyagpipagyártók mellett, legnagyobb számban a fekete edényt készítő korsósok dolgoztak e területen. 1718-ban közösen alapítottak céhszervezetet, 1803-tól azonban a korsósok már önálló céhben működtek. A mázatlan fekete edények – korsók, kanták-bendisek, mozsarak, víz- és tésztaszűrők – százait egykor főleg a Dunán szállították a hazai piacokra és a Balkánra.
A Komárom-Esztergom vármegyei kis település, Bakonybánk személyes tárgyakkal berendezett emlékszobával emlékezik meg, a tudós-felfedező szülöttjéről: Bánki Donátról
"A kép, melyet Bánkiról, mint emberről festünk, nem lenne teljes, ha ki nem emelnénk azt a nevében szívjóságot, mely egész lényéből áradt, és amely megfogott és meghatott mindenkit, aki ismerte. A nagy tudós egyben a legjobb ember is volt." (Sasvári Géza: Bánki Donátról)
Jász-Nagykun-Szolnok megye folyói, termálvíz-kincse, gyógyvizei országosan is számontartottak. Ezek közül kimagaslik a MIRA glaubersós gyógyvíz.
