Hungarikum TV

A népi iparművészet hagyományait ébren tartó kiállítás nyílt a budapesti Ráday Házban. Ament Éva bútorfestő szakoktató tanítványaival együtt lehelt életet a révkomáromi festő-asztalosok templomi munkáiba. 

A Magyar Nemzeti Bank „Erdélyi kopó” megnevezéssel 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki az állatok világnapján, 2023. október 4-én. Az erdélyi kopó jellegzetességeit megörökítő emlékérme a 2019-ben indult magyar pásztor- és vadászkutyafajtákat bemutató sorozat ötödik tagjaként jelent meg, a magyar vizsla, a komondor, a magyar agár és a mudi emlékérmét követi a sorban. Az emlékérmét Szilos András iparművész tervezte.

Budapesti mintára idén első alkalommal szervezték meg Erdélyben, a marosvásárhelyi várban 2023. szeptember 23–24. között az I. Erdélyi Mesterségek Ünnepét.

Szeptember 8-án, Kisboldogasszony (népi elnevezése: Kisasszony) napján a katolikus egyház Szűz Mária születésnapját (Nativitas Beatae Mariae Virginis) ünnepli.

2023. augusztus 18-tól 20-ig rendezték meg a 37. Mesterségek Ünnepét Budapesten.

A Budai Vár polgárvárosi részének terein és hangulatos utcáiban augusztus 18. és 20. között tartják évről évre az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét.

A nyergestetői csata, a magyar szabadságharc egyik utolsó ütközete

A petesmalmi tórendszer Magyarország egyetlen vidraparkjának ad otthont. Érdekesség, hogy bár hazánk „vidranagyhatalomnak” számít, európai vidrával más állatkertben nem nagyon találkozhatunk, inkább ázsiai rokonát lehet szemügyre venni. A park egyben menhely, de az élővilága is figyelemre méltó, főként madárból van sok.

A Bácsi vár a Délvidék (mai Vajdaság) legnagyobb jelentőségű középkori várromja. A Bácsi várat 1948-ban nyilvánították műemlékké, majd 1990-ben kiemelt jelentőségű műemlékké. A péterváradi székhelyű Tartományi Műemlékvédelmi Intézet fennhatósága alá tartozik, akik ásatási és állagmegóvási munkálatokat végeznek rajta. Első régészeti kutatója Henszlmann Imre volt 1870-ben. A nagy kiterjedésű rom Bács városa mellett, Dél-Nyugat Bácskában található, egykor a várárokba belevezetett Mosztonga patak teljesen körülvette, a 19.

Budapesttől 50 km-re a Váli-völgyben, az Acsai- és a Váli-vizek összefolyásánál, Alcsútdoboz szélső házaitól nem messze fekszik az Alcsúti Arborétum. Alapítása József nádor, kialakítása és virágkora József főherceg nevéhez fűződik. József Antal főherceg (1776-1847) már gyermekkorában megtanulta a kertművelés csínját-bínját. Hatezernél több növényt ismert latin nevükkel és rendszertani besorolásukkal együtt. A budai várkertek, a Margitsziget, a kelenföldi Nádor-kert után József nádor megépíttette Alcsútot. Püspökladányi uradalmát cserélte el az alcsúti birtokok ellenében 1818-ban.

A tavasbarlang Tapolca központjában található. 1903-ban kútásás közben fedezték fel, majd tíz évvel később megnyitották a látogatók előtt. A mészkőben kialakult barlangrendszer különös érdekességét a benne kialakult tavak nyújtják, melynek zöldes színű vízén - néhány évnyi szünet után – 1998-tól újra lehet csónakázni.