A Magyar Nemzeti Bank „Erdélyi kopó” megnevezéssel 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki az állatok világnapján, 2023. október 4-én. Az erdélyi kopó jellegzetességeit megörökítő emlékérme a 2019-ben indult magyar pásztor- és vadászkutyafajtákat bemutató sorozat ötödik tagjaként jelent meg, a magyar vizsla, a komondor, a magyar agár és a mudi emlékérmét követi a sorban. Az emlékérmét Szilos András iparművész tervezte.
Budapesti mintára idén első alkalommal szervezték meg Erdélyben, a marosvásárhelyi várban 2023. szeptember 23–24. között az I. Erdélyi Mesterségek Ünnepét.
Szeptember 8-án, Kisboldogasszony (népi elnevezése: Kisasszony) napján a katolikus egyház Szűz Mária születésnapját (Nativitas Beatae Mariae Virginis) ünnepli.
2023. augusztus 18-tól 20-ig rendezték meg a 37. Mesterségek Ünnepét Budapesten.
A Budai Vár polgárvárosi részének terein és hangulatos utcáiban augusztus 18. és 20. között tartják évről évre az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét.
A nyergestetői csata, a magyar szabadságharc egyik utolsó ütközete
Budapesttől 50 km-re a Váli-völgyben, az Acsai- és a Váli-vizek összefolyásánál, Alcsútdoboz szélső házaitól nem messze fekszik az Alcsúti Arborétum. Alapítása József nádor, kialakítása és virágkora József főherceg nevéhez fűződik. József Antal főherceg (1776-1847) már gyermekkorában megtanulta a kertművelés csínját-bínját. Hatezernél több növényt ismert latin nevükkel és rendszertani besorolásukkal együtt. A budai várkertek, a Margitsziget, a kelenföldi Nádor-kert után József nádor megépíttette Alcsútot. Püspökladányi uradalmát cserélte el az alcsúti birtokok ellenében 1818-ban.
A tavasbarlang Tapolca központjában található. 1903-ban kútásás közben fedezték fel, majd tíz évvel később megnyitották a látogatók előtt. A mészkőben kialakult barlangrendszer különös érdekességét a benne kialakult tavak nyújtják, melynek zöldes színű vízén - néhány évnyi szünet után – 1998-tól újra lehet csónakázni.
A Pákozdi Katonai Emlékhely jelen formája civil kezdeményezésre jött létre 11 szervezet összefogásával 2002. szeptemberében azzal a céllal, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetének főbb eseményeit, és emléket állítson az eltelt 160 év hősi helytállásának, a minden korban becsületesen küzdő és életét feláldozó magyar honvédnak.
Szervátiusz Tibor szobrászművész tevékenysége nem csak magyar, európai, hanem világviszonylatban is jelentős. Az Ister-pár szobor nagyságával kevés műve vetekszik, nem véletlenül került a Szervátiusz Tibor életművét bemutató könyv borítójára.
Tát és a megye is büszke lehet, hogy két alkotása is itt látható. A művész életében sokat jelentett a tátiak barátsága, hisz többször is jelen volt a település ünnepein. Az itt elhelyezett alkotásoknak nem csak művészi, hanem idegenforgalmi jelentősége is kimagasló.
Ister-pár
Hajdú-Bihar megye legújabb kulturális örökségi helyszíne, az országos jelentőségű Bárándi pásztorcsengő-gyűjtemény a hagyományos paraszti kultúra különleges tárgyi együttesét mutatja be. Az állandó kiállításon megtekinthető 700 darabos néprajzi gyűjtemény egy letűnt falusi kézműves-iparnak, a csengőöntésnek állít emléket. A Geo-Terra ’96 Kft. tulajdonában lévő, Veres Sándor által 2000-ben létrehozott nyilvános csengő-gyűjtemény a muzeális értékű csengők országos értéktáraként működik.
