Hungarikum hírek
A gyékény szavunk honfoglalás előtti, ótörök eredetű jövevényszó. Elődeink magát a növényi nyersanyagot és a belőle készült szövedéket is a gyékény szóval jelölték, amiből arra következtethetünk, hogy a szövött gyékényt már a szó meghonosodásának idején megismerték.
Kovács Attila tarolt a szakma legjelentősebb nemzetközi megmérettetésén.
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti.
A balassagyarmati zsidó közösség egyes irodalmi források szerint mintegy hatszáz éves múltra tehető. Sajnos a közösség első. török előtti temetkezési helyéről semmilyen történelmi nyom, történeti forrás nem maradt fönn. A XVIII. század elején történt újbóli letelepedést követően a megújult hitközség tagjai már a jelenlegi temetőt használták temetkezési céljaikra. A műemlék temetőben az 1700-as évektől találhatóak sírkövek, 3,2 hektáron mintegy 3500 sírkő. A temetőt a közösség növekedésével ill.
A petesmalmi tórendszer Magyarország egyetlen vidraparkjának ad otthont. Érdekesség, hogy bár hazánk „vidranagyhatalomnak” számít, európai vidrával más állatkertben nem nagyon találkozhatunk, inkább ázsiai rokonát lehet szemügyre venni. A park egyben menhely, de az élővilága is figyelemre méltó, főként madárból van sok.
Így kezdődnek Arany János: A betyár című versének sorai. A település története az 1200-as évekre nyúlik vissza a kondorosi önkormányzat honlapján található leírás szerint. Bár ma nem mondható nagy településnek – lakossága nem éri el az 5000 főt – mégis, sok ismert személy megfordult itt. A település első pénztárnoka például Petőfi István, a híres költőnk testvére volt, de Magyarország első miniszterelnöke, gróf Batthyány Lajos is ültetett fát a területen. A leghíresebb talán mégis a csárdájáról lett Kondoros.
A 2005-ben bezárt Parádsasvári Üveggyár hazánk egyik legrégebbi, a közel 300 évével szinte már történelmi jelentőséggel bíró gyára volt. Kezdete egészen a 18. század elejére vezethető vissza.
A Bácsi vár a Délvidék (mai Vajdaság) legnagyobb jelentőségű középkori várromja. A Bácsi várat 1948-ban nyilvánították műemlékké, majd 1990-ben kiemelt jelentőségű műemlékké. A péterváradi székhelyű Tartományi Műemlékvédelmi Intézet fennhatósága alá tartozik, akik ásatási és állagmegóvási munkálatokat végeznek rajta. Első régészeti kutatója Henszlmann Imre volt 1870-ben. A nagy kiterjedésű rom Bács városa mellett, Dél-Nyugat Bácskában található, egykor a várárokba belevezetett Mosztonga patak teljesen körülvette, a 19.
Több százezer magyar katolikus és keresztény hívő részvételével minden év pünkösdjén megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában, és a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, szabadtéri szentmise keretében zajlik. A hagyomány szerint a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai, azaz az egy plébániai közösséghez, településhez tartozó búcsúsai, településük védőszentjeit ábrázoló zászlók alatt, gyalog teszik meg az utat Csíksomlyóra.
A Hungarikum Bizottság döntése értelmében a höveji csipkével és a pozsonyi kiflivel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye - jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Budapesten az agrárminiszter.
