Szentimrés települések találkozója Székelyudvarhelyen
A szavak közt királyi rangja van a névnek!
Immár 16 esztendeje, hogy Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnökének felhívására, egy családdá egyesültünk és mi Szentimrések együtt felírtuk magunkat a Kárpát-medence térképére. 2023-ban szeptember 15-17-én Székelyudvarhely városa volt a házigazda, az egykor önálló, de mára a várossal egybe olvadt Szentimrefalva okán. Erre a találkozóra a Szentimrés-családból megjelent Erdélyből: Csíkszentimre, Görgyényszentimre, Hegyközszentimre és Nyárádszentimre, valamint Magyarországról: Imrehegy, Pestszentimre, Soltszentimre és Szentimrefalva, ebből a régióból nem tudott részt venni Mátraszentimre és Tiszaszentimre. Gálfi Árpád polgármester vezette városi Önkormányzat meghívására az ünnepségen jelen volt Lezsák Sándor alelnök úr is.
Pilinszky János szerint: Az öröklét megörökítésére egyetlen lehetőségünk, a mulandónak vélt szavak anyaggá alakítása, de a szavaink nélkül semmire nem mennénk, ha kiakarjuk fejezni a lelkünk, az életünk. „Az ember legmagasabb rendű találmánya a szó. Az a bizonyos „csak szó” emberi létünk legfontosabb valósága. De a szavak közt királyi rangja van a névnek. Valamit nevén nevezni: annak a megismerését és szellemi birtoklását is jelent. Kimondani valamit, az vallomás.” Az elmúlt másfél évtized során nézve a települések névtábláit sokszor elgondolkoztam, milyen szerencsések vagyunk mi Szentimrések, hisz olyan gyönyörű és egyértelmű a nevünk … ha csak a szót nézzük, mondhatjuk, hogy ez már telítve van élettel teli lélekkel.
Rajtunk áll, hisszük-e hogy szavainkat tetteink teszik helytállóvá, keresztény hitünk ad-e erőt, hogy helyt tudjunk állni a kötelességek minden napi taposómalmában, és névadónkhoz hűen tudjuk szolgálni…!? Mert a szavak közt királyi rangja van a névnek!… és ez által oly kötelességet kaptunk, amelyet nem lehet félretenni soha egy percre sem. Hiszen az életünk úgy hozta elénk a helyzetet, hogy szentimrések lettünk, kötöttünk egy rendkívüli szövetséget akár a születésünktől, akár az életünk folyamán.
Településeink névadója, Imre herceg, a királyfi élete a találkozásainkkor mindig felelevenedik, ő a példa, aki erős szövetséget kötött az Istennel és ez adta a hitét. Azt a hitet amely által több mint ezer év után is tud utat mutatni. Erről az hitről Sík Sándor a pap költő így ír a Szent magyarság című művében: „Kereszténynek lenni nagy dolog, szent dolog, nélkülözhetetlen dolog: el kell zarándokolni Szent Istvánhoz, hogy megtanuljuk tőle. De még ez sem elég. El kell menni a lélek hősének, Imrének sírjához is, meg kell tanulnunk tőle, hogy nem lehet igazán keresztény az, aki nem vállalja valamilyen formában a hősiességet is. Harcosok nem mind lehetünk, vértanuknak aligha kell lennünk, holtig való szűzességre csak kevesen vannak kiválasztva, de a keresztény lélek hősiességére mindnyájan hívatva vagyunk: hogy egyre jobbra, többre törjünk, hogy úrrá legyünk önmagunkon, hogy önérdek, kényelem, sőt – ha kell – egy ellenséges világ ellenére is vállaljuk becsületes, tevékenyszolgálatát annak, amit jónak, nagynak, szentnek, keresztény és magyar eszmének, értéknek megismertünk… Nekünk eszmékért nem kell idegenekhez fordulnunk: tisztán áll előttünk Szent István útmutatása. De lendületre, hősiességre, új vérre van szükségünk: heroikus nemzedékre. Vagy felfakad bennünk is a heroizmus forrása, vagy megértünk a pusztulásra.
Ma már nem elég Szent Istvánt megérteni; az Ő követéséből megszületett Magyarország, - de újjászületni a Szent Imre - ideából fog!
Szent Imre szelleme, teremtő nyugtalanság szelleme, szabadság szelleme,
szolgálat szelleme, heroizmus lelke, jöjjön el a te Magyarországod!”
Tehát mégis csak van előttünk egy bevált recept, és megvannak az emlékeztető településneveink, amelyek szavak ugyan, de a szavak közt királyi rangja van a névnek!! ... és melyeken egy kicsit elmélkedve kell jöjjön a tett.
Az egykor keresztény alapokra alakult Európai Uniós államok himnuszai közül Lettország, Ciprus, Málta, és Magyarország himnuszában van kérés a Jóistenhez … tehát 4 ország, a 27-ból.
Így a feladat adott, az öreg kontinens jelenlegi zűrzavarában az azúrkék mezőbe a csillagok közé nekünk kell életünkkel belerajzolnunk a mi örökös Égi Anyánk alakját, meg Szent Istvánt és Szent Imrét, az első szent magyarokat, akik nélkül ma nem lenne Európa!
Így lesz teljes a jövő reménye, ez a mai magyarok keresztény hivatása. Úgy érezzük Szent István fáradozásának jelképei, mintha ma nem lennének a legjobb helyen vagy a legjobb gazdánál. De ha ezen segíteni akarunk, akkor visszakell térnünk arra az útra, és szoros szövetséget kell kötnünk a Jóistennel ismét! – amely a magyar nemzet vezére által már több mint egy évezrede megkötetett, de most rajtunk a sor hogy megújítsuk, Szent Imréhez méltóan éljünk. És akkor megalapozott a második keresztény magyar évezred is, mint az első, de már nem egy személy, hanem az egész magyar nemzet őszinte szolgálatával.
Bízom benne, hogy jó úton haladunk „Isten áld meg a magyart …”
forrás: Mihály Margit